Böngéssz feltalálók és találmányok között, országról országra.
Egy adag találmány a gyűjteményből.
Jedlik Ányos bencés szerzetes-tanár 1861 körül építette meg az önmagát gerjesztő dinamó elvén működő villamos forgógépet, megelőzve a később híressé vált nyugati feltalálókat. Eredményeit azonban nem publikálta időben nemzetközi fórumon, így az elsőbbség elismerése elmaradt.
Puskás Tivadar mérnök 1876–77-ben mutatta be a telefonközpont elvét, amellyel több előfizető kapcsolható össze egy közös hálózaton keresztül. A találmány tette lehetővé a telefonhálózatok tömeges elterjedését.
A pécsi születésű Fuchs Vilmos 1915-ben alapította a Fox Film Corporationt, a mai 20th Century Fox jogelődjét, és amerikai filmmogulként formálta a korai Hollywoodot. Nem feltaláló, de iparágalapítóként meghatározó technológiai és üzleti újításokat vezetett be a filmgyártásba.
Kandó Kálmán mérnök 1923-ra dolgozta ki a fázisváltós vontatási rendszert, amely lehetővé tette a nagyfeszültségű váltakozó áramú vasúti vontatást. Elsőként a Budapest–Hegyeshalom vonalon alkalmazták sikeresen.
1932-ben Szegeden Szent-Györgyi Albert paprikából izolálta és azonosította a hexuronsavat, amelyről kimutatták, hogy azonos a C-vitaminnal. A felfedezésért 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott.
Bíró László József újságíró 1938-ban szabadalmaztatta a gyorsan száradó, sűrű tintát használó golyóstollat. Testvérével, Bíró Györggyel fejlesztette tovább, majd Argentínában gyártották tömegesen.
Hevesy György kémikus dolgozta ki a radioaktív izotópok nyomjelzőként való alkalmazását, amellyel anyagcsere-folyamatok követhetők élő szervezetben. Munkásságáért 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
Neumann János matematikus 1945-ös jelentésében írta le a ma is alapul szolgáló számítógép-architektúrát, amelyben az utasítások és az adatok azonos memóriában tárolódnak. Ez az elv a mai számítógépek szinte mindegyikének alapja.
Gábor Dénes fizikus 1947-ben dolgozta ki a hullámfront-rekonstrukción alapuló holográfia elméletét, jóval a lézer feltalálása előtt. Az eljárásért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Rubik Ernő budapesti építész és formatervező 1974-ben alkotta meg a 3×3×3-as forgatható kockát, eredetileg térbeli mozgás szemléltetésére egyetemi hallgatóinak. A játék néhány év alatt több mint 450 millió példányban kelt el világszerte.